2010. 05. 12.

Hívatlan vendégek

Úgy nőttem fel, hogy mindig voltak állatok a környezetemben (most is vannak, de másfajták...:D), hiszen ők a falusi élet velejárói. Mostani lakóhelyem viszont teljesen kizárja, hogy bármiféle kis állatkát tartsak. Pedig olyan jó lenne! Legfőképp egy csinos kis ölebre vágyakozom. Szeretek gondoskodni, bár lehet, hogy ez a nőknél alap tulajdonság.
Hétfőn - a tudtomon kívül- valami elképesztő dolog történt: új kis állat állt a házhoz, kinek becsületes neve Apis mellifera, vagyis (házi)méh.

Kép forrása: Wikipedia

Mióta napsütétes idő lett és a növények is bőszen virágoznak, egyre több méhet látni. A szobában egész nap nyitva az ablak, így néha hozzánk is betévedt egy-egy, mi meg udvariasan - a békét és a méh fullánkját megőrizve - kitessékeltük. Pár ilyen eset után feltűnt, hogy a döngicsélés mindig az ablakhoz közel lévő, mikró tetején álló régi magnó felől jön. Akkor nem tulajdonítottam ennek nagyobb jelentőséget, csak konstatáltam a helyzetet.
Mígnem hétfőn épp ebédelni ültünk le az asztalhoz, s jött a szokásos döngicsélés. Belestem megint a magnó mögé, ott bujdokolt a kis méhecske, s ismét illedelmesen az ablak felé tessékeltem. Közben azon gondolkodtam, mi a fene lehet a magnón ilyen érdekes nekik. Hát, rájöttem. Van ott ugyanis két kellően tágas lyuk, amiből az egyiket már teljesen betemették valami féle törmelékkel, a másik meg dugig volt aranyló sárga virágporral. Ezért volt az a nagy felhajtás, mert építkezni akartak, s az egyik 'ház' alapját már le is tették.


A képeken is jól látszik, hogy nem aprózták el a dolgot. Csavarhúzóval próbáltuk kipiszkálni a betömött lyukból a homokszerű anyagot, aztán meg a töménytelen mennyiségű virágport. Pedig, milyen jó is lett volna, ha reggelente csak oda kellett volna lépni a magnóhoz, aztán kicsapolni a friss mézet!:)
Azóta rettegve alszunk el minden este, hogy vajon mikor jön a feldühödött méhraj, és bosszulja meg a házuk lerombolását és kifosztását.

6 megjegyzés:

  1. Huha nem semmi...hogy hogy talaltak arra lyukra ra? erre sokszor racsodalkoztam mar, hogy az allatok annyira lelemenyesek, megvan a magukhoz valo eszuk. Bamulatos!

    VálaszTörlés
  2. Sokszor én is elcsodálkozom a természet csodáin. Ösztönösen hogy tudnak ilyen leleményesek lenni. Néha emberként is jól jönne ez a képesség.:)

    VálaszTörlés
  3. Basszus, már bocsánat! Anyám, Te leszel a méhkirálynő???
    Én még ilyet soha a büdös életben nem hallottam, hihetetlen!

    VálaszTörlés
  4. Szepyke, ez eszembe sem jutott, de egész bizarrul hangzott, még így lírva is.:D:D:D
    Eddig ilyennel még én sem találkoztam, most aztán tele lesz majd a lakás kis lyukakat betapasztó szigetelőszalagokkal.:P

    VálaszTörlés
  5. Fú, de dúrva...Ennél már csak a macskák leleményesebbek, amikor lebabáznak.. :)

    VálaszTörlés
  6. Huh, Krisztu, ne is mondd. Az anyamacska hatalmas hordó hassal is képes a legelképesztőbb helyekre befurakodni, csak hogy biztonságban hozza világra a kölykeit. Ami érthető is lenne, ha mondjuk nem a lakás egyik pontját szemelné ki magának, hanem a külön neki kialakított kis helyet.:)

    VálaszTörlés