A nyüzsgő metropolisz

Barcelona csodálatos! Az ember örökre el tudna veszni a sikátorszerű szűk utcákban, ahol mindig jön szembe valami meglepő: egy szép épület, csinos lépcsőház az üvegajtó mögött, díszes ivókút, vásári forgatag.
A vásárról jut eszembe a piac. Barcelona legnagyobb élelmiszerpiaca (La Boqueria) a híres Rambla sétálóutcából nyílik, és nem csak a méreteivel kápráztatja el az ide látogatót. Rendkívül szép maga az épület is, a belső látvány meg egyszerűen letaglózza az embert. Jól szervezett, szépen áttekinthető minden. Itt csak élelmiszert árulnak: gyümölcsöt, zöldséget, tengeri herkentyűket stb.
Az árusok minden reggel szépen kipakolják portékáikat, ami már önmagában is vásárlásra csábít. Nem kis munka ez, éppen ezért kézzel nem szabad tapizni semmit, csak kérni, s az eladó szolgál ki. Fel sem merül az emberben, hogy rothadt vagy csúnya árut kap, és erre nem is volt példa a mi esetünkben sem, pedig minden nap itt vásároltunk, és turisták lévén ránk sózhattak volna bármit. Más mentalitás...

Gyümölcs- és zöldségstandok a piacon

Az egzotikus gyümölcsök egész hada sorakozott előttünk, és sok mindent ki is próbáltunk. Akkor volt ott is eper- és cseresznyeszezon, persze mi inkább az ismeretlenebbek fele húztunk. A gyümölcsökön látszott, hogy szépek, egészségesek, és bizony finomak is voltak. Ekkora gránátalmákat még soha nem láttam, mint ott.
A zöldséges standok is bővelkedtek minden földi jóban, és sok árusnál a friss és szárított fűszernövények is az árukészlet szerves részét képezték.

Ide nekem mindet!

Voltak itt még végtelen hosszúságú húsos és halas standok. Előbbiek mellett éhes hassal kész merénylet volt elsétálni, olyan ínycsiklandozóak voltak a lógó sonkák, kolbászok. Utóbbiakra szintén a bőséges választék volt a jellemző, s természetesen a friss áru garantált volt.

Tengeri herkentyűkben nem volt hiány

Akadtak szép számmal különféle magokat, fűszereket, aszalt és kandírozott gyümölcsöket, vagy éppen édességeket árusitó standok is. Sőt, a tojás árusítás sem volt olyan egyszerű, mint nálunk: mérettől, színtől, no meg a tojó állat fajtájától is függött az ár, de még egy ilyen egyszerű portékának is szépen szalmával díszítették a helyét, mintha csak egy tanyán válogatna az ember.

Micsoda kínálat!

Kis 'restik' törték meg az árusok hosszú sorát, ahol az ember megreggelizhetett, kiválaszthatta az ételébe kerülő rákokat, megihatta frissen facsart gyümölcslevét vagy szokásos reggeli kávéját egy ham and eggs mellett.

Éhes vagy? Melyiket kéred?

A csarnokon kívüli téren idős nénik árulták portékájukat, ami az itthoni piacok hangulatát idézte.
Itt külön piaca van mindennek: az élelmiszernek, a régiségeknek, érméknek, könyveknek, ruháknak stb. Barcelonában található Európa legnagyobb bolhapiaca. Korán keltünk, hátha kincsre lelünk. Hát, ott aztán volt minden, gombtól a talicskáig. Rengeteg ember próbált túladni felgyülemlett kacatain, de természetesen voltak igazi értékek is, amikre árverésen lehetett licitálni. A bolhapiac másik oldalán ruhákat, cipőket, konyhai felszereléseket árultak, ami megint csak az itthoni piacot idézte. Itt konkrétan volt pár rosszarcú ember, a fényképezőgépet inkább nem vettük elő, nehogy a következő árus már azt árulja.:)
Kincsre nem leltünk, de megérte korán kelni (Mr. P.- nek erről más a véleménye, s csak azért örült ennek később ő is, mert időben érkeztünk az FC Barcelona stadionba), és megnézni ezt a vásári forgatagot.
Az organikus és biopiacra nem jutottunk el, pedig az is érdekes lehetett, viszont a Katedrális előtti téren belefutottunk egy gótikus kirakodóvásárba, ahol igazán szép régiségek között lehetett válogatni. Gyönyörű evőeszközöket, tortalapátokat láttam, sajnos a többségük ezüstből készült, így az áruk is elég magas volt. Egy szép villát viszont találtam, s azt haza is hoztam.

A gótikus vásárból

Étkezéseinket általában a piacon beszerzett friss zöldségekből, gyümölcsökből, kenyérből és felvágottakból oldottuk meg. Abszolút nem volt okunk panaszra, annak ellenére sem, hogy legtöbbször száraz ételt ettünk. Így is megismerkedtünk azért az ottani ízekkel, s néha a boltokban is szétnéztünk, milyen is a kínálat. Ami meglepő volt, hogy a katalánoknál nem divat tejet inni, s a tejtermékek közül is jobbára csak a sajtok palettája igen széles. Persze tejből, túróból, joghurtokból is volt némi kínálat, de az eltörpült az itthoni mellett.
Növényi tejekből (pl. szója-, rizstej) és omega- zsrísav pótló növényi kivonatokból viszont nagy volt a választék. Sokszor azt sem tudtam, mit tartok a kezemben, annyira ismeretlen dobozos áruk is voltak.
Párszor étterembe is mentünk. Kihagyhatatlan volt a paella, a kagylótál, vagy épp a tenger gyümölcseiből készült saláta, hozzá egy jó pohár hűs, helyi sör. Nem is gondoltam, hogy ennyire meg fogom szeretni ezeket az ételeket. Amúgy is közel áll hozzám a mediterrán konyha, de így, egy hét után már teljesen bizonyos, hogy imádnék ilyen helyen élni!

Az utolsó vacsora

Előételek: tenger gyümölcsei saláta- kagylótál halász módra

Főétel: roston sült hal zöldségekkel

Desszert: Katalán krém

Az éttermek előtt nem szabad bámészkodva elmenni, mert azonnal ráveti magát az emberre egy pincér, aki lélegzetvétel nélkül képes a teljes menüt és kínálatot elsorolni, csak hogy becsábítson egy étkezésre. És azt gondolnád, hogy elég bemenni, enni egy jót és kész, de nem. Ha kijössz egy étteremből, odalép melléd rögtön a szomszédos étterem kintállója, hogy kifaggasson arról, honnét jössz, majd kezedbe nyom egy névjegykártyát ezzel a szöveggel: "holnap nálunk eszik!"