Egy kis nosztalgia: Kukoricaprósza szilvalekvárral

Nem is olyan régen @ndre@ idézett fel bennem szép emlékeket, méghozzá a kukoricaprószájával. Meg is írtam ezt neki, s mivel anyukám kicsit másképp szokta készíteni, gondoltam, én is megsütöm a saját verziómban, aztán felteszem ide, hátha megtetszik valakinek.
Persze ennek az ételnek is sokféle receptje létezik, nincs egyetlen egy, ami a hamisítatlan, az igazi lenne. Vagyis, nekem van egy ilyenem: ahogy kiskoromban anyu készítette. Hatalmas szemekkel figyeltem mindig, amikor a gyönyörű sárga kukoricaliszt a tálba került. Ilyenkor mindig tudtam, hogy csak egyvalami készülhet belőle, mégpedig prósza.
Alig bírtam kivárni azt a kis időt, amíg pihentetni kellett a nyers masszát. Persze, rájártam, beledugtam az ujjam, lenyaltam, aztán meg újra, míg anyu rám nem szólt. Aztán a kiürült tálat mindig gondosan kitisztítottam, utána meg toporogva lestem a sütőt, mikor sül már meg. Ha megcsapott a sülő prósza illata, ami a házi szilvalekvárral keveredett, tudtam, hogy hamarosan eljön az én időm, vagyis a szeletelés és a majszolás.
Jópár éve már annak, hogy saját konyhán élek, de most először sütöttem én, saját magam prószát. Nem dicsekvésből, inkább örömből írom, hogy olyan lett, amilyenre emlékeztem. Köszi @ndi, hogy eszembe jutattad!
Íme, az én verzióm!

Hozzávalók:

• kb. 30 dkg kukoricaliszt
• 450 g Kaukázusi vagy egyéb kefir
• 175 g (=1 kis pohár) tejföl
• 6 ek cukor
• 1 alma meghámozva
• csipet só
• 1 ek olaj
• 1 tojás (vagy 1 késhegynyi szódabikarbóna)
• kb. 200 g házi szilvalekvár

Elkészítése:

1. Keverjük össze a kefirt és a tejfölt, majd apránként adagoljuk hozzá a kukoricalisztet. Keverjük csomómentesre. A lényeg, hogy palacsintatészta- sűrűségű tésztát kapjunk. Van, aki lazábbra hagyja, van, aki meg sűrűbben szereti. Nagyon sűrűre nem célszerű csinálni, mert állás közben még sűrűsödik, s így sülés után nagyon folytós, száraz maradhat.
2. Tojást mi hivatalosan nem szoktunk bele tenni, de a neten minden egyes leírás említi, így mindenki döntse el maga, hogy tesz-e bele vagy sem.
3. Csipet sóval, cukorral ízesítsük, majd reszeljük hozzá az almát, s még a végén keverjük bele az olajat is.
4. A nyers masszánkat hagyjuk most egy órácskát szobahőn pihenni.
5. Egy közepes tepsit kenjünk ki alaposan vajjal vagy margarinnal. Öntsük bele a masszát, simítsuk el egyenletesen, tetejébe pedig csapkodjunk elszórtan szilvalekvárt.
6. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 20 perc alatt megsül, amit könnyen lehet tudni abból, hogy finoman illatozik és a széle megbarnul.
7. Forrón, melegen, hidegen, másnap... mindig finom!:)

Lisztérzékenyek is fogyaszthatják!

Meleget vacsorára

Gyors, egyszerű, finom, kiadós és meleg. Hát, nagyjából ennyi pozitívuma lehet egy jófajta meleg vacsinak, amire egy fárasztó, minden erőt leszívó nap után vágyik az ember. Őszintén szólva általában nem sok erőm és kedvem szokott lenne az esti főzőcskéhez, így marad a hideg kaja. Aztán, amikor mégis sikerül meleget tálalni, rájövök, hogy ez mennyire jó. Meg aztán Mr. P. is mindig olyan lelkesen dícsérget, hogy milyen finom, és milyen gyorsan elkészültem vele, hogy ilyenkor újra meg újra felfedezem: mindenkinek jót tesz néha a melegség, még ha csak egy egyszerű ételből is árad.
Pár hónapja vettem az Aldiban egy csomag kínai Mie tésztát. Azt tudtam, hogy majd egy jó kis egytálételben végzi, és láss csodát, így is lett. Csirke társult hozzá, meg hagyma, meg jó sok chili... Szóval, adtunk az érzésnek.:)

Csípős szezámos csirke sült kínai Mie tésztával

Hozzávalók 4 személyre:

• 1/2 kg csirkemell filé
• 1 doboz hámozott paradicsom konzerv
• 4 duci gerezd fokhagyma
• 2 szál újhagyma
• szezámmag, lenmag
• olaj
• só, bors, őrölt vagy tört chilipaprika
• 1 cs kínai Mie tészta

Elkészítése:

1. Először is a konzervben lévő paradicsomot daraboljuk apróra vagy pürésítsük botmixerrel, keverjük hozzá a levet is. Nyomjuk bele a fokhagymagerezdeket, sózzuk, borsozzuk, adjunk hozzá bőven chilit. Tegyük félre az egészet, had érjenek össze az ízek.
2. Egy fazékban forraljunk bőven vizet, sózzuk meg, tegyük bele a tésztát, majd lassú tűzön hagyjuk puhára főni. Amíg ez bekövetkezik, készen leszünk a húsos résszel is.
3. A megtisztított csirkemellet vágjuk kisebb csíkokra.
4. Hevítsünk 2 ek olajat egy wok serpenyőben. Futtassuk át rajta a karikára vágott újhagymát (zöldjéből tegyünk félre kicsit a tálaláshoz), majd szórjunk rá bőven szezám- és lenmagot. Kissé hagyjuk megpirulni őket.
5. Dobáljuk bele a csirkecsíkokat, süssük fehéredésig.
6. Ekkor mehet is rá a fűszeres paradicsomos szósz. Hagyjuk csak, had rotyogjon, had járják át az ízek a húst. Tetszés szerint ízesíthetünk még sóval, borssal, chilivel.
7. Ha a csirke megpuhult, tegyük át egy másik edénybe.
8. A wokba tegyünk kevés olajat, hevítsük fel. Öntsük rá a leszűrt, lecsepegtetett tésztát, magas lángon pirítsuk meg kissé. Nem baj, ha marad a serpenyőben a hús szaftjából, attól csak finomabb lesz az egész. A tésztát össze is lehet keverni a hússal, s együtt pirítani az egészet, így még egyszerűbb is.
9. Forrón tálaljuk, tetejét szórjuk meg az apróra vágott, zöld újhagymaszárral.
10. Ha valamelyik ebédről maradt sült vagy főtt csirkénk, ebben az ételben remekül újrahasznosíthatjuk azt.

Sült pudingos krémszelet

Mostanában főleg szárazabb sütiket készítettem, s a legutóbbi keksz után ígéretet tettem magamnak és Mr. P.- nek is, hogy legközelebb krémes sütit csinálok.
Mivel a hétvégén nagyon szép idő volt, nem lett volna sok erőm a sütő mellett ácsorogni, így jött a gyors krémes ötlete. A recept egyszerű, itthon fellelhető alapanyagokból készült, méghozzá expressz sebességgel. Aki kedveli a könnyed, nem vajkrémes finomságokat, az feltétlen próbálja ki!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 15 dkg Graham- liszt
• 6 ek cukor
• 1 tojás
• 7 dkg vaj
• 1/2 cs sütőpor
• csipet só

A krémhez:

• 1 cs vaníliás pudingpor
• 8 ek cukor
• 4 dl tej
• 20 dkg krémsajt
• 1 pohár (175g) tejföl
• 1 citrom reszelt héja

A tetejére:

• gyümölcs

Elkészítése:

1. A tészta hozzávalóit alaposan összegyúrjuk, majd letakarva hideg helyre tesszük, amíg a krém elkészül.
2. A tejből, pudingporból, cukorból kicsit sűrűbb krémet főzünk, hagyjuk hűlni. Tetejét lefedhetjük alufóliával, hogy ne bőrösödjön, vagy időnként keverjük meg.
3. A tésztánkat nyújtsuk ki kb. 30x22- es méretre úgy, hogy a sütőformába terítve legyen egy kis pereme is. Nem fontos kikenni a formát, mert a tésztában van elég zsiradék, ami meggátolja, hogy sülés közben leragadjon.
4. 150 fokos előmelegített sütőben kissé süssük elő, amíg enyhén színt kap.
5. A pudinghoz keverjük hozzá a reszelt citromhéjat, a krémsajtot és a tejfölt, majd egyenletesen oszlassuk el a tésztán.
6. Mehet vissza az egész sütőbe. 150 fokon süssük 30 percig, illetve míg a krém szépen megszilárdul.
7. A sütőformában hagyjuk kihűlni. Vágjuk négyzet alakúra, tetejét díszítsük friss gyümölccsel vagy befőttel.

Meglepetés mákos háromszögek

Hozzávalók:

• 1/2 csésze aprószemű zabpehely
• 1/2 csésze cukor
• 1/2 csésze darált mák
• 1 csésze sima liszt
• 1 csésze Graham- liszt
• 2 tk sütőpor
• 1/4 tk szódabikarbóna
• csipet só
• 100 g hideg vaj
• 1 tojás
• 3 ek tej
• 1/2 csésze narancslé
• 1 narancs reszelt héja
• 1/2 csésze aszalt vörösáfonya

Elkészítése:

1. Az első nyolc hozzávalót keverjük össze egy nagy tálban. Tegyük hozzá az apró kockákra vágott hideg vajat, morzsoljuk össze a száraz hozzávalókkal.
2. Egy kisebb tálban keverjük össze a tojást, a tejet és a narancslét; adjuk a száraz hozzávalókhoz.
3. Szórjuk bele a reszelt narancshéjat és az aszalt gyümölcsöt is.
4. Kézzel gyúrjuk jól össze, majd enyhén lisztezett felületen formázzunk belőle 2 egyforma cipót. Ezeket egyenként osszuk fel 6 egyenlő részre, söndörgessük (formáljuk) őket egyesével golyókká, majd kezünkkel lapogassuk ki kb. 12-15 cm átmérőjű körökké.
5. Minden egyes kört osszunk 6 cikkre (vágjuk félbe, majd a két fél részt osszuk 3 háromszögre), ezeket sorakoztassuk egy sütőpapírral bélelt tepsire.
6. Előmelegített sütőben 180 fokon süssük őket aranybarnára, kb. 15-20 perc alatt.
7. Melegen a legfinomabbak, de kihűlve is jó kis nassolnivalók.
8. Ha kihűltek, légmentesen záródó dobozban tároljuk őket.

Mi a meglepetés ezekben a kis pogácsákban? Mielőtt az ember egy harapásra meg nem eszik egyet, nem is gondolná, hogy belül a mákon kívül finomságot is talál, méghozzá az aszalt vörösáfonya személyében. Mák és vörösáfonya tuti páros!
Nagyon gyors süti, amit jól mutat, hogy én munka után estem neki az elkészítésének, 1 óra alatt mosogatással együtt készen voltam, s már csak élveznem kellett munkám gyümölcsét.:) Ráadásul a hozzávalók mind megvoltak itthon, így még olcsó is volt.

A felnőtteknek is kell a játék!

Felnőttként az ember máshogy látja a világot, mint mikor még gyerek volt. Mennyivel egyszerűbb volt anno a homokozóban húzkodni a műanyag formákat és vicces, süti alakú homoktortákat gyártani, hogy aztán majd a babákat ezzel kínáljuk a teadélutánon, vagy játékból főzőcskézni, nem aggódni azon, hogy elég lesz-e a mennyiség, ízleni fog- e mindenkinek, sikerül- e a tortát kiimádkozni a formából.
Pedig a konyha nem csak a napi robot helye lehet: mókázni is lehet benne, közben meg jókat beszélgetni. Valahogy a konyha légköre - az edények, a sürgés- forgás, az alkotás öröme- hozza magával a jó beszélgetéseket és a fecsegést. Ma én is játszottam kicsit, és olyan jó volt! Hogy mi ennek az oka? Nemrég kedves barátnőm, Tündi lepett meg egy üveg kandírozott- és aszalt gyümölccsel teli üveggel, ami gyönyörű volt, ahogy sorakoztak benne a sokszínű finomságok, mint egy szivárvány. Vidámak voltak, és ettől én is az lettem. 
Hoztam a játékból született nasit is, tartsatok velem !:)

Csokikeksz

Ami kell hozzá:

• jó minőségű csoki (lehet ét, tej, vagy fehér)
• aszalt- és kandírozott gyümölcsök apróra vágva
• mandulaforgács
• szórócukor

Elkészítése:

1. Olvasszuk fel a csokikat, majd terítsünk sima felületre vagy tálcára egy jókora sütőpapírt. 
2. Kanállal formáljunk köröket az olvasztott csokiból (lehet keverni őket, vagy márványozni). 
3. Tetejüket szórjuk meg ízlés szerint a finomságokkal, majd rövid időre tegyük hűtőbe őket, hogy megdermedjenek.
4. Ha megdermedtek, húzzuk le őket a sütőpapírról, és már lehet is majszolni. Ha van maradék, tároljuk hűtőben, így biztos nem olvad meg.

Szerintem gyerekekkel is jó kis szórakozás elkészíteni. Egyszerű, finom és vidám.:)

Kelt palacsinták édesen és sósan

Olyan jóleső érzés tud lenni hétközben vagy hétvégén frissen sült palacsintával kezdeni a napot. Van az úgy, hogy a reggeli szendvics nem csúszik már, hát, ilyenkor jó ötlet a kelt palacsinta. Laktatóbb, mint a hagyományos társa, küllemre is más, bár szerintem olyan kis formásak ezek a pufók korongok.
Korábban Flat- Cat- nél is olvastam hasonlót, már akkor is nagyon tetszettek. Készítettem 3 verziót is egyből, persze kisebb adagokban: az egyiket ricottával, a másikat mákkal, a harmadikat pedig medvehagymával. 

(S most azt hiszem, megfogadom, egy ideig nem lesz medvehagymás receptem. Most van szezonja, az oké, de a csapból is ez folyik, és már komolyan frusztrál, hogy nem elég, hogy mindenhol medvehagymás receptet olvasok, még én is írok róla.:) Mr. P. kedvesen megjegyezte, mikor vele is megosztottam eme gondolataimat, hogy szerinte megérdemli a hírnevet, hiszen olyan finom ízt ad mindennek, s nagyon örül, hogy megismerttem vele ezt a csodát. A medvehagymás palacsintát pedig egyszerűen isteníti! Készült persze tartalékom eme zöldségből, egy üvegnyi pesto formájában, hogy szezonon kívül is fel tudjam dobni az én drágám, de nem akarom, hogy besokalljon a medvehagyma medvehagymával ételektől, s egy időre inkább szüneteltetem a konyhai felhasználását.)

A palacsinta számomra egy azon ételek közül, ami recept nélkül készül, csak találomra. Amikor először sütöttem palacsintát, szakácskönyvből, mért hozzávalókkal dolgoztam. Palacsinta nem lett belőle, csak valami trutyi, ami túl híg volt ahhoz, hogy sütés közben alakot vegyen fel. Ma már azért jobban szokott sikerülni.:)
Most írok mennyiségeket, a könnyebbség kedvéért kanállal mértem a liszt mennyiségét, hogy aki bátortalanabb, az is ki tudja próbálni. A rutinosaknak meg annyit mondanék, hogy sűrűbb palacsintatésztát kell készíteni, s ebbe belekevrni az élesztőt. Picit pihentetni az egészet vagy egy éjszakára hűtőbe tenni, és már lehet is sütni a kis korongokat.

Alaprecept édes kelt palacsintához:

• 5 ek liszt
• 2 ek cukor
• 1 tk vaníliás cukor
• 1,5 dl tej
• 2 ek tejszín
• 2 ek olvasztott és kihűtött vaj
• 1 tojás
• 1/3 cs szárított élesztő

A ricottás verzióhoz a fenti hozzávalókhoz még egy doboz (250g) krémes ricottát is hozzákevertem. Ricotta helyett túrót vagy krémsajtot is lehet használni. Jól passzol hozzá a kissé savanykás házi baracklekvár.

A mákos palacsintánál pedig 1 ek lisztet 1 ek darált mákkal helyettesítettem, aszalt meggyet kínáltam mellé, de akár egy kis gyümölcsmártást is lehet mellé készíteni.

Alaparecept sós kelt palacsintához:

• 5 ek liszt
• 1/2 ek cukor
• só ízlés szerint
• 1,5 dl tej
• 2 ek tejszín
• 2 ek olvasztott és kihűtött vaj
• 1 tojás
• 1/3 cs szárított élesztő

Nálam most csak egy sós verzió született, amit egy maréknyi apróra vágott medvehagymával ízesítettem, a finomliszt felét pedig Graham- lisztre cseréltem. Tálaláskor reszelt sajttal szórtam meg.

Túrósat is készíthetünk sósan, kaprot is lehet ilyenkor a tésztába keverni. 

A palacsinta elkészítése:

1. A felsorolt hozzávalókból - attól függően, hogy édes vagy sós változatot szeretnénk készíteni- sűrűbb palacsintatésztát készítünk, tetszőlegesen ízesítjük túróval, mákkal kakaóval stb. Legalább egy fél órát szobahőmérsékleten pihentetjük, majd jó minőségű teflon serpenyőben kisebb halmokban megsütjük. Mivel a tésztában van elég zsiradék, a sütéshez már nem kell felhasználni, így nem fog tocsogni a palacsintánk.
2. Sütés után érdemes alufóliával letakarni a már kész példányokat, így nem hűlnek ki, míg a többi társuk is elkészül.
3. Ha nem szeretnénk az egészet lekevert tésztát azonnal megsütni, hűtőbe téve másnap is felhasználhatjuk. Ilyenkor érdemes kevésbé sűrű tésztát készíteni, valamint nagyobb tálba tenni, mert hajlamos a kikelésre.

VKF! XXXIII.: Sokmagvas, korpás stangli medvehagymával

Mégis csak sikerült valami új receptet hozni a VKF! aktuális fordulójára. Igaz, hogy tegnap mentegettem magam, hogy miért is nem sikerült ezt a feladatot abszolválnom, ma mégis nagy kedvvel vetettem bele magam a dagasztásba, kelesztésbe, sodrásba, vagyis a fent említett finomság elkészítésébe.
A VKF! témakiírásnak szerintem több összetevő miatt is megfelel, szóval abban reménykedem, hogy ez feledteti Limarával a határidőn való túlcsúszást.:P

A névválasztás kicsit nehézkesen ment, ez látszik is a cím hosszúságán. (Csak zárójelben merem megjegyezni, Mr. P. milyen nevet akart neki adni: medvehagymás magömlés. Hát persze, hogy férfi...:D)
Szerintem ez a stangli igazán jó reggeli alternatíva lehet. Elég rá kevés krémsajtot vagy túrót kenni, és már kész is a tápláló reggeli. Mi jelen esetben vacsira ettük, de így is működött a dolog. Olyan finom a tetején az a sok mag, szeretem őket ropogtatni. Persze meg lehet szórni mással is, pl. szotyival vagy tökmaggal, azokkal is jól fest, de szerintem így is tökéletes.
A recept nem nagy ördöngősség: egy egyszerű kelt tészta, némi vajjal meghajtogatva, egy csokor apróra vágott medvehagymával ízesítve. Most úgyis szezonja van, érdemes vele próbálkozni.

Hozzávalók a tésztához:

• 30 dkg finomliszt
• 10 dkg apróra őrölt zabkorpa
• 2 dl langyos tej
• 2 dkg friss élesztő (vagy 1/2 csomag isntant)
• 1 tk cukor
• 3/4 tk só

A töltelékhez:

• 10 dkg vaj
• 1 csokor medvehagyma, apróra vágra

A tetejére:

• tojás a megkenéshez
• lenmag, szezámmag, mák (darálatlan)

Elkészítése:

1. A tészta hozzávalóiból szokásos módon közepesen lágy tésztát gyúrúnk, majd duplájára kelesztjük.
2. 3-4 mm vékonyra kinyújtjuk, egyenletesen elosztjuk rajta a vajat, megszórjuk a medvehagymával, majd összehajtogajuk, s még egy órát hűtőben hagyjuk pihenni.
3. Ismét vékonyra nyújtjuk, s kb. 8x25-ös táglalpokat vágunk belőle, amiket hosszában félbevágunk, de úgy, hogy az egyik végén nem vágjuk át teljesen, ez tartja majd egyben az egészet. A szárakat megcsavarjuk, így kapjuk majd a mintázatot.
4. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket.
5. Tetejüket tojással lekenjük, magokkal megszórjuk, majd még 30 percig meleg helyen pihentetjük.
6. 200 fokon kb. 40 perc alatt készre sütjük őket, aztán már lehet is majszolni.

Korpa helyett lehet úgy is csinálni, hogy 20-20 dkg sima és valamilyen teljes kiőrlésű lisztet használunk. Nagyon finom például Graham- vagy rozsliszttel is.

VKF! XXXIII.- Variációk Limara témájára

Ismét egy szuper VKF! téma, s ahogy azt már sokan megállapították: abszolút (el)várható volt a péksütik hazai nagyasszonnyától, Limarától. A téma nem más, mint gabonák, gabona félék. Elég idő lett volt a feladat kidolgozására, de az úgy volt, hogy munka, futás, Húsvét...és még sorolhatnám, de ez mind csak kifogás. Sajnos, újításokra nem került sor, viszont korábbi receptek közül kettő is van, amiről úgy érzem, érdemes még beszélni róluk, érdemes őket újra megmutatni, így én ezekkel szeretnék az aktuális VKF! fordulón részt venni. Remélem, senki nem kövez majd meg ezért, de ezt a fordulót nem szeretném kihagyni.:)


1. Az egyik recept, amit szeretnék ismét a figyelmetekbe ajánlani, az az olasz polenta keksz. Annyira egyszerű, és finom; a kukoricalisztnek- és darának köszönhetően pedig olyan gyönyörű, sárga színe van, amitől az ember egyből egy napsütötte homokos tengerpartra képzeli magát. Mindenképp érdemes belőle nagyobb adagot gyártani, hiszen gyorsan megvan és sokáig eltartható. Olyan igazi felvidító nasi.

2. A másik receptem az almás Brown Betty, ami tulajdonképpen nem más, mint egy puha, krémes almás pép, egy ropogós, zabpelyhes kéreg alá zárva. Gyors, könnyed, gyümölcsös finomság, ugyanakkor a zabpehelynek hála, kellő energiát és rostot biztosít, mégsem terheli meg a szervezetet. És ami fontos a rohanó hétköznapokon: gyorsan elkészíthető, kis költségvetésű és remekül variálható. Dőzsölős napokon tejszínhabbal, böjtölös napokon natúr joghurttal ajánlott fogyasztani.

Ebédtipp szombatra: Chilis bab tortillával

Szombaton szeretek pikk- pakk elkészíthető, mindent egybe típusú ételeket csinálni, elvégre a szombati pihenés a szakácsra is ráfér, de az is igaz, hogy enni ilyenkor is kell. Pont ezért gondoltam, hogy még pénteken megosztomosztom veletek az én chilis babom receptjét, hátha jó ötletet adok holnapra, s legalább lesz, akinek nem kell azon töprengenie, mit is főzzön.
Érdemes először a tortilla tésztáját megcsinálni, mert annak pihennie kell egy fél órát, ezalatt az idő alatt meg nagyjából össze lehet állítani a chilis babot, s amíg az végső formáját elnyeri, vagyis készre fő, addig meg lehet sütni a lepényeket.

Pontos recept nincs, jelen leírás a saját ízlésemet tükrözi. Természetesen, szabadon variálható, kinek- kinek kedve szerint. Igaz, konzerv alapanyagokból dolgoztam, de akinek lehetősége van rá, nyugodtan elkészítheti friss hozzávalókból is, bár ez kissé meghosszabbítja az elkészítési időt.

Hozzávalók a chilis babhoz:

• 2 doboz nagyszemű babkonzerv, sima, enyhén sós lében eltéve (lehet fekete, fehér vagy vörös bab, esetleg ezek keveréke)
• 1 doboz hámozott paradicsom konzerv
• 1 doboz konzerv csemegekukorica
• 50 dkg darált sertéscomb
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 2 duci gerezd fokhagyma
• 1 ek olaj
• só, bors, tört chilipaprika

Elkészítése: 

1. A felhevített olajon futassuk át az apróra vágott vöröshagymát, majd adjuk hozzá a felaprított fokhagymát is. Vigyázzunk, nehogy megégjen a fokhagyma! 
2. Ezután mehet bele a hús is. Süssük fehéredésig, majd sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a konzerv paradicsomot, hagyjuk kissé besűsűsödni. Ilyenkor szoktam hozzáadni egy löttyintésnyi tejet, az kissé tompítja a paradicsom savasságát.
3. Keverjük hozzá a babot és a csemegekukoricát is, ízesítsük chilivel. 
4. Jól rotyogtassuk össze az egészet. A zöldségeknek főniük gyakorlatilag nem kell, de ha kicsit együtt főzzük a hússal, sokkal finomabb ízhatást érhetünk el.
5. Azt is lehet csinálni, hogy miután beletettünk minden hozzávalót, egy tűzálló tálba öntjük a chilis babubkat, s valami fedővel vagy fóliával ellátva, 200 fokon kb. 20 percig a sütőbe tesszük, és keverés nélkül így hagyjuk. Közben pedig ki lehet sütni a tortillát, s melegen tálalni az egészet.

A tortilla receptje Fűszeres Esztitől származik, de azért ide is leírom. 

Hozzávalók 8 db tortillához:

• 1,5 csésze teljes kiőrlésű rozsliszt
• 1,5 csésze sima liszt
• 3 dl meleg víz
• 1 ek olaj
• só, bors

Elkészítése:

1. A hozzávalókból keményebb tésztát gyúrunk, majd 15 percig pihentetjük. (Szerintem nem árt neki, ha esetleg kicsivel tovább pihen.)
2. A kész tésztát 8 egyenlő részre osztjuk. Nagyobb teflon serpenyő méretére nyújtjuk, vagyis kör alakúra, és törekedjünk arra, hogy minél vékonyabb legyen.
3. Szárazon felhevítjük a serpenyőt, és a lepények mindkét oldalát megsütjük, kb. 2-3 perc alatt. Akkor jó, ha barna foltocskák jelennek meg a felszínén. Ne hagyjuk, hogy felpúposodjon sülés közben, egy spatulával próbájuk megfékezni.
4. A megsült példányokat gondosan takarjuk le, hogy ne keményedjenek meg.
5. Ha nem szeretnénk az összes tortillát egyszerre felhasználni, csak annyit sodorjunk ki, amennyi kell, a maradékot hagyjuk egyben, csomagoljuk folpackba, tároljuk hűtőben a felhasználásig. 

Ez a két étel így együtt nagyon tápláló, és nagyon finom. Nem vagyok a csípős ételek híve, de ebbe kimondottan kell az a kis pikánsság. És az is jó, ha sok a szaft, lehet tunkolni!

Egy régi kedvenc: Zala kocka

Amióta csak az eszemet tudom - vagyis inkább mióta tudok sütni-, ezt a sütit én szoktam otthon elkészíteni. Anyukám jól megtanított a piskóta sütés rejtelmeire, és sokszor mondja, hogy ő már leginkább csak felejt a tudományából. Persze ez részben annak is köszönhető, hogy szereti átpasszolni a sütést nekem, én meg borzasztóan örülök ennek.

Szegény, most Húsvétkor is több bakit vétett: hol a lap nem sikerült, hol a krém maradt csomós. A Zala kocka piskótalapjait most ő sütötte meg, de az egyik picit lejtett, a másikról nehezen jött le a sütőpapír, a harmadik meg kissé szétesett, amikor megfordította, pedig szerinte ez utóbbi sikerült a legjobban. A krém elkészítését bevállaltam, és a kisebb-nagyobb hibák ellenére, mégis csak finom és mutatós süti kerekedett, úgy összességében.

A süti neve a származási helyére utal, vagyis Zala megyére, bár több helyen is láttam már hasonlót, csak éppen más néven. Annyi baj legyen, a név az részletkérdés, a lényeg az íz és a jó recept.

Hozzávalók egy jókora adaghoz:

• 2 barna piskóta
• 1 sárga piskóta

A krémhez:

• 2 cs csokis pudingpor
• 5 dl tej
• 1 tk vaníliás cukor
• 30 dkg porcukor
• 1 és 1/2 kocka (37,5 dkg) margarin
• 2 ek kakaópor 

A tetejére:

• csokireszelék

Elkészítése:

1. 4-4 tojásból megsütjük külön a téglalap alakú piskótákat. (Piskótakészítésről itt olvashatsz. A lényeg: ahány db tojás, annyi kanál liszt és cukor.) A lapok ne legyenek túl vastagok, mert a végeredmény úgyis egy szép magas sütemény lesz.
2. A krémhez először is a két csokis pudingporból és tejből sűrű pudingot főzünk. Hagyjuk kihűlni, közben pedig habosra keverjük a kétféle cukrot a szobahőmérsékletű margarinnal. Ebbe keverjük bele a főzött pudingot és még két púpos kanál kakaóport is. Sima, egynemű, könnyen kenhető krémet kell kapnunk, így ne restelljük használni a robotgépet.
3. Ha ezzel megvagyunk, már csak össze kell állítanunk az egészet: alulra jön egy barna lap, erre a krém 1/3 része, majd sárga piskóta, erre ismét a krém 1/3 része, amit megint csak barna piskóta követ. Az egész tetejét és oldalát kenjük be a maradék krémmel.
4. Jelöljük be a szeletek helyét, közepükre nyomhatunk még kis bibókákat, aztán már csak a finomra reszelt csoki van hátra.

Azt nem mondanám, hogy fogyókúrás süti, az viszont tuti, hogy nagyon csokis, nem túl bonyolult az elkészítése, és jókora adagot lehet belőle készíteni, ami különösen nagy előny, ha az ember vendégeket vár.
Akinek a piskóta elkészítése macerásnak tűnik, használjon nyugodtan boltit.

Boldog nyuszit kívánok mindenkinek!

Sakk- matt

Hét közepéig komoly elhatározással híreszteltem mindenkinek, hogy én most nem sütök Húsvétra, merthogy utazunk haza, meg egyéb rokonokhoz megyünk, szóval mi leszünk a vendégek. Aztán szerdán egy anyukámmal folytatott telefonbeszélgetés mindent megváltoztatott. Ma befejeztem a 3. sütit is, amit viszünk majd haza. Hiába, nem tudok lemondani a sütésről.
Mivel családi körben telik majd ez a pár nap, igyekeztem olyan sütiket készíteni, amiket mindenki szeret, és főleg a klasszikusabbak közül válogattam, mert otthon inkább ezek jönnek be. Amíg nem vagyok otthon, addig meg kiélhetem magam az új receptek kipróbálásában, s hál' isten Mr. P. roppant lelkes közönségem.
Még gimis éveim alatt vettem egy sátoros könyvárusnál egy 33 Édesség című könyvet, amiben szép fotókkal illusztrált, hagyományos sütemények receptjei vannak. Ebben leltem rá a Sakk- matt szeletre, ami azóta nagy kedvenc lett. Tipikus iskolapéldája ez annak, hogyan lehet egyszerű hozzávalókból nagyszerűt varázsolni.

Sakk- matt szelet
Hozzávalók:
A sárga tésztához:

• 16 dkg margarin
• 16 dkg cukor
• 1 tk vaníliás cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 3 tojás
• 12 dkg finomliszt
• késhegynyi sütőpor

A barna tésztához:

• 16 dkg margarin
• 16 dkg cukor
• 1 tk vaníliás cukor
• 3 tojás
• 2 dkg kakaópor
• 10 dkg finomliszt
• késhegynyi sütőpor

A töltelékhez:

• 30 dkg sárgabarcklekvár

A csokoládémázhoz:

• 20 dkg csoki
• 6 dkg margarin

Elkészítése:

1. A sárga tésztához a cukrot a margarinnal, vaníliás cukorral és a reszelt citromhéjjal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojások sárgáját, a lisztet és a sütőport. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan a tojásos masszához keverjük. Egy nagyobb tepsit kibélelünk sütőpapírral, majd egyenletesen elsimítjuk benne a tésztát. Előmelegített sütőben, 180 fokon tűpróbáig sütjük (kb. 25 perc).
2. A barna tésztát a sárgához hasonlóan kikeverjük és megsütjük.
3. A kész tésztalapokat hosszában pontosan kettévágjuk, majd a lapokat lekvárral megkenjük és összeragasztjuk: a sárga lapra tesszük a barnát, majd ismét sárga, végül barna.
4. Tetejére teszünk egy tálcát, arra egy fél kilós súlyt (pl. egy csomag cukrot), és egy órára lenyomjuk.
5. A sütit éles késsel kb. 1,5-2 cm széles szeletekre vágjuk, persze előtte vegyük le róla a nehezéket, úgy egyszerűbb.:) Ezeket váltakozva, lekvárral hosszában egymásra ragasztjuk. 4 szeletből lesz egy rúd.

6.  A kész rudakat csokimázzal vonjuk be. Ehhez a csokit vízgőz felett megolvasztjuk, majd   simára keverjük benne a margarint, s még melegen a tészta tetejére és oldalára kenjük. Néhány óra múlva már szeletelhető is.

7.  Folpackba csomagolva 6-7 napig is eláll. Olcsó, az év bármely szakában elkészíthető, finom és mutatós.

Mandulás macaroon torta csokoládéval

Nem, ez nem az a macaroon... Több magyar és külföldi gasztroblogon is láttam már a helyes kis sütiket, recepteket, fortélyokat a biztos sikerre, de eddig még nem volt merszem(?), időm (?), hogy nekiálljak, így maradt a fotók és leírások nézegetése. Közben találtam rá erre a receptre, amiről úgy gondoltam, ki kell próbálnom, mielőtt a nagyobb odafigyelést és cselességet igénylő kisebb változatba belefogok.
Nem csalódtam, mert tényleg isteni, csupa csoki, könnyed mandulás rétegek között, ráadásul liszt nélkül! Szóval lisztérzékenyek is fogyaszthatják, ami szerintem nagyon jó hír. Még egy előny: jó kis fehérjefaló, én is a fagyasztóban felgyűlő tojásfehérje elhasználására sütüttem. 
Szerintem abszolút ünnepi torta, még húsvétra is bátran el lehet készíteni, ráadásul egy nappal korábban össze lehet állítáni.
Az eredeti recept narancskompótot kínál mellé, nálam ez most kimaradt, de nem volt miatta hiányérzetem.

Hozzávalók:
A sziruphoz:

• 1/2 csésze víz
• 1/2 csésze cukor
• 1 narancs héja
• mandulaaroma vagy amaretto (opcionális)

A mandulás macaroonhoz:

• 6 tojás fehérje
• 1 csésze és 3 ek cukor
• 2 és 1/2 csésze finomra őrölt mandula
• 2 nagy csipet só
• 1 vaníliarús kikapart magjai (nálam 1 tk vaníliás cukor)

A krémhez:

• 30 dkg jó minőségű félédes csokoládé
• 10 ek cukorszirup

A tetejére:

• pörkölt, szeletelt mandula

Elkészítése:

1. A tojások fehérjét verjük kemény habbá 3 ek cukorral. A mandulát és a cukrot őröljük finomra, keverjük hozzá a vaníliarúd kikapart magjait, a sót, majd óvatosan forgassuk össze a felvert tojásfehérjével.
2. Négy lapot kell sütni belőle. Egy nagy tepsi hátoldalát borítsuk be 2 db egyforma méretű sütőpapírral (használjunk szilikonosat), majd a mandulás masszából simítsunk rá két téglalapot, így egyszerre két lapot is megsüthetünk.
3. Előmelegített sütőben 140 fokon süssük, míg a közepe meg nem szilárdul, szélei enyhén megbarnulnak. Nekem ehhez kb. 25 percre volt szükségem, de mivel erősen sült a teteje, félidőben letakartam alufóliával.
4. A maradék masszát is osszuk el két felé és süssük meg.
5. A sütőpapíron hagyjuk őket kihűlni, majd óvatosan húzzuk le róluk a papaírt.
6. A cukorsziruphoz forraljuk össze a vizet a cukorral és egy narancs héjjával. Addig kell főzni, míg a cukor teljesen el nem olvad benne. Ízesíthetjük kevés mandulaaromával vagy mandulalikőrrel. Kicsit hagyjuk hűlni, majd mérjünk ki belőle 10 evőkanálnyi mennyiséget (a többit hűtőben lehet tárolni), majd tördeljük bele a csokit, és vízgőz felett olvasszuk fel. 
7. Néha megkeverve hagyjuk kihűlni a csokit, majd töltsük meg vele a lapokat, vonjuk be a torta tetejét és oldalát is. (Célszerű töltés előtt egyforma méretre vágni a lapokat.)
8. Teflon serpenyőben pörköljük meg a szeletelt mandulát, majd szórjuk meg vele a torta tetejét.
9. Szobahőmérsékleten hagyjuk egy éjszakát pihenni, így a lapok bepuhulnak, felisszák a csokit, és könnyen szeletelhető, mennyei édességet kapunk.